A Virágpor
A méhek által a faj fenntartásához, a fiasítás táplálásához, a pempőt, a fermenteket és viaszt termelő mirigyek működéséhez szükséges anyagok megtermelése képezi a megismétlődő élet lényegét. Jogosan vetődött fel a kérdés, ha 30-50 kg virágpor fogyasztása folytán évente 150 000 méh születéséhez és neveléséhez szükséges energiát nyújtja, miért ne volna hasznos és szükséges az ember számára is?
A választ a kérdésre már sok évvel ezelőtt megadta a gyakorlat: a méhészek egészsége és hosszú élettartama, akik a méz mellett virágport is fogyasztanak. Mint egy kísérleteiről híres orvos professzor I. Noiris mondotta, a virágpor mindazt tartalmazza, ami a szervezetnek az élethez szükséges.
A különböző növényekről származó virágpor összetétele nem azonos, de minden virágpor tartalmaz fehérjéket, aminosavakat, cukrot, ásványi sókat, vitaminokat, hormonanyagokat, zsiradékokat, illatanyagokat és természetesen valamennyi vizet is.
A méhek fajsúlyuk alapján gyűjtik a virágport. Elkerülik a szálló, könnyű fajsúlyú, allergiát előidéző, értéktelen virágport.
A 22 LÉTFONTOSSÁGÚ AMINOSAV KÖZÜL 20-AT A VIRÁGPOR TARTALMAZ!!!
Számítások és összehasonlítások alapján kitűnik, hogy 100 g virágpor annyi aminosavat tartalmaz mint ½ kg marhahús, 7 tojás vagy 4,5 kg friss zöldség esetleg gyümölcs. Két csapott kiskanál (kb. 30 g) virágporral a felnőtt ember fedezheti napi aminosav szükségletét.
100 g virágpor jelentős mennyiségben tartalmaz vitaminokat is mint tiamint, riboflavint, piridoxint, pantotensavat, nikotinsavat stb. A virágpor 2,7-14,4 százalék nem telített zsírt is tartalmaz, mely megakadályozza az érelmeszesedést. Így a virágpor és méz együttes fogyasztása esetén a zsírok a mézben lévő szénhidrátokkal és cukrokkal együtt égnek el.
Emészthető fehérje tartalma megközelíti esetenként az 50%-ot (fűz, pipacs, mák, lóhere, gyermekláncfű, fehérmustár).
A méhek által gyűjtött virágpor közel 100 féle enzimet tartalmaz mint pl. amiláz, invertáz, pektináz, pepszin, tripszin, erepszin stb. Ezen felül értékes telítetlen zsírsavakat mint linolsav, linolénsav, eikozánsav melyek antiszklerotikumként műkődnek és szinte lesöprik az érfalakra rakodott koleszterint.
A növényvilág aktív tényezőinek az emberre való átvitelénél a legjelentősebb szerepet a VIRÁGPOR tölti be. Aprólékos laboratóriumi vizsgálatokban a virágporban eddig 50 olyan meglepően tág spektrumú aktív tényezőt mutattak ki, amelyek az emberi szervezet egyes bántalmainál és kóros működésénél jótékony hatást fejt ki. Származásuk szerint a méhek által gyűjtött virágporszemcsékben ezek a fitoterápiai hatások változatlanul megvannak.
A virágpor a koncentrátumok koncentrátumát képezi!
De ne felejtsük el, hogy a virágpor titkai tulajdonképpen a növények titkai melyeket a természet az ember rendelkezésére bocsát, hogy sok-sok betegségtől megszabaduljon.
Mint minden természetgyógyász alkalmazásról, a virágporról is az a véleményem, hogy nem csodaszer hanem egy első helyen lévő csodálatos szer. Mint fitoterapeuta azt tudom tanácsolni mindenkinek, hogy a konyhában a teljeskiörlésű liszt, barnarizs, só, C vitamin mellett ott legyen nagy mennyiségben a virágpor is. A virágpor kedvezően hat az emésztőszervekre, a bélműködésre, visszaadja az étvágyat, leküzdi a legmakacsabb fáradtságot vagy kezelésre nem reagáló betegségeket, hozzájárulhat az idegbajok, pszichikai depressziók, dülmirigybántalmak (prosztata), cukorbaj leküzdéséhez és ami a legfontosabb nekünk férfiaknak, az elvesztett férfiasság visszaszerzéséhez.
Még a régi Szovjetúnióban N. Ticsin professzor megállapította, hogy a 100 éves koron felüli emberek legnagyobb része méhész akik naponta virágport fogyasztanak.
A biokémiai megállapítások kimutatták, ezen természetes anyag magas tápértékkel bíró nélkülözhetetlen fehérje és szénhidráttartalmát, amelyek természetszerűen gyógyhatással is rendelkeznek.
Eleinte csak fehérjehiányosságoknál (krónikus májbántalmaknál, gyomor-, patkóbélbajoknál stb.) ajánlották.
J. Fernandez kísérletekkel bizonyította, hogy a virágporral táplált egerek szaporasága növekedett anélkül, hogy torz egyedek vagy rendellenességek jöttek volna létre. Szintén kísérletekkel bizonyították, hogy a virágpor fogyasztása nem termel a szervezetben antitesteket és nem okoz anafilaxiás tüneteket. Jó eredményeket értek el az idegrendszer egyes bántalmainál mint levertség, túlzott igénybevétel következtében előálló aszténia vagy éppen alkoholizmus.
Fejlődésben visszamaradt vagy vérszegény gyerekeknél kitűnő erősítő és nagyon hatékony lábadozóknál, idősebb embereknél emlékezetkiesés esetén vagy dekoncentráltságnál.
Kitűnő dietetikai szer bármely korosztálynak beleértve az áldott állapotban lévő anyukákat is.
Azt fontos kiemelni, hogy a virágpor is élő táplálék ezért nyersen, feldolgozás (hevítés, sütés, stb.) nélkül kell elfogyasztani.
Dülmirigybántalmaknál szintén kiváló eredményeket értek el a virágpor adagolásával.
Nehéz minden betegséget felsorolni amire a virágpor alkalmas, hiszen csak Magyarországon több ezer gyógynövény van aminek a méhek gyűjtik a virágporát és ezáltal közvetve hatnak az emberi szervezetre. Éppen ezért a virágport megelőzésképpen is kellene fogyasztania mindenkinek.
A friss (1 év) virágport szabad csak fogyasztani, mert a régi több éves virágporok a sejtfalak vastagodásával az emészthetetlen rostanyagok bélpanaszokat okozhatnak.
Mint fitoterapeuta még egyszer ismétlem, hogy az emberi szervezet számára az egyik legjobb ma is elérhető szupertáplálék a Kárpát medencei virágpor. Minél színesebb a virágpor annál több féle növényről gyűjtötték a méhek az értékes terméket.
…és a virágpor fogyasztása esetén ne feledkezzünk meg egy percre sem kis segítő rovarunkról a méhről, hogy ennyi áldásos munkával hozza részünkre is kis „kosárkáiban” az 1-1 virágpor szemcsét.
Annyit legalább tegyünk meg érte és önmagunkért, hogy ne permetezzünk oktalanul, végképp ne tiltott szerekkel, mindig hagyjunk egy kis vad és kezeletlen helyett a kertünkben és szorgalmazzuk minden szinten a rétek, legelők, domboldalak, érintetlenül hagyását, hogy kis barátainknak legyen honnan gyűjteniük számunkra eme rendkívül értékes táplálékot.
| 
